Bécs (Wien), a Bécsi Egyetem Botanikus kertje, SzG3

A Belvedere kastély és annak parkja mellett található a Bécsi Egyetem Botanikus Kertje. Miután a kastély sokak célpontja, így könnyen be lehet iktatni a Botanikus Kert megtekintését. A belépés díjtalan. Úgy láttam, hogy nem mindenhonnan közelíthető meg, pld a Főpályaudvar felőli végén nem lehet bejönni. Szerintem a legjobb a nagy (felső) Belvedere kastély felől meglátogatni. Itt egy nagyobb félkör alakú tér van, annak a végében van egy bejárat. Valamint úgy láttam a térképen, hogy a Belváros felőli oldalon is be lehet jutni ide. Arra figyelni kell, hogy főleg télen nagyon hamar zárnak. Mivel pont novemberben tudtam eljutni ide, nem a legszebb formáját mutatta a kert, valamint eléggé be volt borulva. Ezzel együtt szerintem érdemes legalább egyszer oda vissza megnézni (ez főleg a hosszúkás alakja miatt jó program). A középső kapun keresztül vissza juthatunk a Belvedere palota területére.

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Schwarzmannshofen gem. Bad Blumau, SzG3

Nem tudom, hogy amióta a beszámolómat megírtam Bad Blumauról (a Hundertwasser által tervezett fürdő és szabadidő komplexumról (Rogner Hotel und Spa)) járt-e valaki arra felé? Eddig erről ("szokatlan (?) módon") semmiféle visszajelzést nem kaptam. Most találtam egy ehhez a helyhez szorosan csatlakozó jó kirándulási lehetőséget. Ausztriában - mivel teljesen más a település szerkezete mint Mo-nak - sok kisebb település hozzá van csapva egy nagyobb településhez közigazgatásilag. A címben jelzett Schwarzmannshofen is Bad Blumauhoz tartozik, kb 90-en lakják. Itt fedeztem fel, hogy a falu melletti erdőben nagyon szép (halas)tavak vannak. Ezek két úton érhetőek el. Vagy lerakjuk a kocsit a faluban és az erdőn át elgyalogolunk a tavakhoz - természetesen én ezt választottam - vagy a falu után a tavak felé kanyarodva közúton is elérhetjük azokat. A faluból nagyon szép, de jelzetlen út megy a tavak felé. Az a lényeg, hogy olyan úton ne induljunk el, ami a dombok felé megy. A legjobb, ha minden kereszteződésnél a jobbra menő utat választjuk. Legfeljebb bele futunk a tavakat tápláló patakba, de akkor legalább tudjuk, hogy jó irányba mentünk. A tavak körbejárhatóak és nagyon szépek az erdő közepén. Bad Blumau után egy szép és jó félnapos kirándulás tehető itt.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Braunau am Inn, SzG3

Most a német - osztrák határra megyünk el.
Ezen a részen az Inn folyó a határ (Passaunál ömlik a Dunába, jóval nagyobb a vízhozama, mint a Dunáé ugyanott). A történetéről csak annyit, hogy az elhelyezkedéséből adódóan folyamatosan hol oda (Bajorország), hol ide (Ausztria) tartozott. Volt, hogy 40 év alatt 3x is országot cserélt. Még megemlítendő Johann Philipp Palm nürnbergi könyvkereskedő, aki a város Napóleon által történt elfoglalása után a francia csapatok kegyetlenkedései ellen egy röpiratot szerkesztett (ekkor éppen Bajorországhoz tartoztak). Elárulták a franciáknak, hogy Ő volt a röpirat szerzője és egy egyoldalú tárgyaláson halálra ítélték, mint hazaárulót. Jelenleg a Palmparkban áll életnagyságú szobra és úgy Bajorországban mint Ausztriában hatalmas tiszteletnek örvend.
Van azonban egy kevésbé nevezetes szülötte is a városnak, A. H., aki 1945-be öngyilkos lett a berlini bunkerében. A szülőháza (amiről csak később szereztem tudomást, hogy itt született) az első kép készítésének helyétől jobbra eső ház. A város szégyene talán az, hogy az illető díszpolgárságát csak 2011-ben törölték. Ők tudják (vagy nem).
 Térjünk át más témára. Szokás szerint egy zömmel egy utcás városmag található itt (bár van még egy párhuzamos utca a főutcával, de az jelentéktelen). Ha a szülőháztól elindulunk az Inn folyó felé, akkor először a városkapun kell áthaladnunk. Ennek a tetején működő harangjáték található. A városkapu előtt folyik el, jó mélyen, a szokásos városi patak. Ha a kapun túl balra fordulunk, akkor eljuthatunk a Szent István templomhoz. Ez a legjelentősebb templom Braunauban és igen szép. Visszatérve a főutcára, jobbra található a Városháza. Alatta egy passzázs vezet át, itt juthatunk el a Palmparkba. A park mellett található a polgári kórháztemplom, amely gótikus kialakítású. Nagyon szép a belseje is. A főutca felé visszatérve érintjük még a szép városi könyvtár épületét. Ez után már nincs más dolgunk, mint végig sétálni a főutcán az Inn folyóig (közben nagyon sok étterem terasz is található, én az egyikben egy helyi specialitást, a gombóc Innviertel módra-t próbáltam ki, káposztával, nagyon finom volt). Ha elérünk az Inn folyóhoz, azt tapasztaljuk, hogy a város nem a folyó partjára épült, hanem csak a csücske érinti azt. Ennek okát nem tudom. Itt át lehet menni a német oldalra egy közúti hídon (ha éppen nem újítják fel, mint most, jelenleg csak gyalog lehet átkelni). Ha itt megnézzük az Inn-t, akkor látjuk, hogy igen szép nagy folyó, nagy vízhozammal. Passaunál a Duna ennél a hozamnál sokkal kevesebbet tesz hozzá. Ha valaki erre jár, azért nézze meg (főleg, hogy a passaui vagy salzburgi útvonalnál jóval rövidebb úton el lehet jutni Münchenbe, majdnem végig kész az autópálya ill. az autóút. Csak még kevesen ismerik ezt az utat. Meg nincs torlódás a határzárak miatt, mint a két másik átkelőnél szokott lenni.)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Fotóalbum (az összes Braunau am Inn-ben készült kép itt tekinthető meg).

 a Torturm

a Stadtbach partján

 Sankt Stefan

 Sankt Stefan

 Rathaus (a Városháza)

 Palmpark

  Palmpark

  Palmpark

 Bürgerspitalkirche

 Bürgerspitalkirche

 Bürgerspitalkirche

 Historische Badestube

 Stadtbücherei

 az Inn folyó

az Inn folyó

Vissza a főoldalra (katalógus)

Mattighofen, SzG3

Mattighofenben azért álltam meg, mivel untam már, hogy állandóan borult az ég, itt viszont végre kisütött a nap. Igazából maga a városka csak éppen hogy beleillik a szép osztrák városokba, viszont a Mária mennybemenetele plébánia templom és a kastély.
 Először lássuk a templomot: az első említés 1379-ben történt a templomról. A templom három hajós nagy kereszthajóval. Nagyon szépek a freskók és valahogy az egész szebb, mint a templomok zöme, amit ezen a környéken láttam.
2. a kastély: már a 8. században nyoma volt a kastélynak. Ismerve e környék viharos múltját, csoda, hogy ez a kis kastély fenn maradt. Seregek, tulajdonosok jöttek mentek, még a XX. században is. 1918-1938-ig a Háború áldozatainak alapítványa volt a tulajdonos, majd itt működött a német Birodalmi Erdészet. 1945-től amerikai megszállás alatt volt a kastély. 1947-től az Osztrák Szövetségi erdészet birtokába került, majd 2007-ben a város megvette és azóta közfeladatokat látnak el a kastélyban (többek között itt található a Polgármesteri Hivatal is). Igazából nem egy nagy szám a hely, de ha valaki éppen erre jár, akkor egy kis pihenőre nagyon alkalmas hely.
A kastélyban egy étterem is működik.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Fotóalbum (az összes Mattighofen-ben készült kép itt tekinthető meg).

- Sankt Marien (Probsteikirche):

- Schloß Mattighofen

Vissza a főoldalra (katalógus)